Falufejlesztési Társaság

CSÜTÖRTÖKI ISKOLA – X.  PROGRAMSOROZATA

2010 őszi félév

Kurátor:  Krizsán András építész

Előadások kezdési időpontja 17 óra.

Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2, MÉSZ székháza.

kredit: 0,5 pont
(Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes.)

2010. szeptember 30

FEJLŐDÉSI IRÁNYOK

 „Az éghajlatváltozás közgazdaságtanával foglalkozó ún. Stern-jelentés szerint „az éghajlatváltozás egyedülálló kihívást jelent a közgazdaságtannak: ez a valaha létezett legnagyobb és legkiterjedtebb piaci kudarc”A magát fejlettnek nevező társadalmak mai tájhasználata nem vállalható. Az itt megszokott energia- és anyaghasználat csak a Föld lakóinak töredékének biztosítható és nem sikerült a fenntartható fejlődést megvalósítani. Az éghajlatváltozás a Föld lakosságának alapvető életfeltételeit veszélyezteti, amelynek figyelmen kívül hagyása végül a gazdasági növekedést fogja tönkretenni. Az tehát a kérdés létezik-e egyáltalán fenntartható fejlődés? Vagy még egyszerűbben fogalmazva: mi is a fejlődés?”

 2010. október 28 (IDŐPONT VÁLTOZÁS!!!)

FALVAINK ARCULATA

 „Mit nyer a település azzal, hogy megtartják a régi házakat? Minden falunak van arculata, a falvak nem egyformák. A település „arca” egyéni, ezt őrzik meg a házak. Hiába szépek esetleg a házak egyenként, kirínak a sorból, ebből keletkezik egy zavarosság, építészeti öntudatvesztés, emiatt a vidéki települések furcsák: mediterrán tetők, lapos tetők stb.   A népi építészet nincs igazán rendben, sokféle eszme zavarta meg ezt a világot. Ma a divatok, és részben az építész szakma hibái is rombolják a régi karaktert. A régi anyagok is hiányoznak: rozsszalma, nád stb. Az új gyártmányok (tetőfedők, festékek stb.) csiricsáré világot hoznak létre.   A népi építészet még most is lehet ötletadó belső tartaléka az építészetünknek.”

2010. november 25

Dr. Freund Tamás agykutató – Széchenyi díjas neurobiológus, egyetemi tanár

BELSŐ VILÁGUNK

„Legyünk tudatában annak, hogy mi is az a szerkezet a fejünkben, amellyel gondolkodunk. Az agy a legfontosabb szervünk, amely valamennyi más szervünket irányítja. Az emberiség legnagyobb kihívása, hogy képes-e megismerni önmagát a megismerő szerkezetet. Bár az agykutatás a legszélesebb társadalmi rétegeket érdekli, az emberek mégsem tesznek fel olyan kérdéseket, hogy a különböző funkciókban milyen szerepeket játszhat az agy. Válogatás nélkül "habzsoljuk" az információt. Ez a próbálkozás eleve sikertelenségre van ítélve, hiszen nincs olyan agy, amely képes lenne ekkora információmennyiséget feldolgozni. Az ember képtelen megbirkózni a rázúduló információval és az egyre bővülő szociális hálózattal: az interneten keresztül és mobiltelefonon sokkal több emberrel tudjuk tartani a kapcsolatot, mint korábban bármikor. Ez az információdömping, megfejelve még a médiával, követhetetlenné válik, lelki elsivárosodáshoz, a kreativitás csökkenéséhez is vezet, az ennek nyomán fellépő sikertelenség-érzés, frusztráltság pedig magyarázza a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség rohamos terjedését.”

 
2010. december 16

ORSZÁGKÉP ÉS AMI MÖGÖTTE VAN…

„A vidéki társadalmakkal foglalkozó nyugat-európai szociológusok már évtizedekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra az ördögi-körre, amely egy-egy helyi társadalom dráguló és romló szolgáltatását, ennek nyomán a fiatalok és vállalkozók eltávozását, s a vele járó elöregedést és népességcsökkenést jelenti, amely tovább rontja (és drágítja) a szolgáltatásokat – s mindez a negatív spirál végén a település agóniáját prognosztizálja. Persze a települések életében is létezik egy természetes folyamat, települések szűnnek meg és élednek újjá, azonban ma Magyarországon a települések közel egyharmada 500 főnél kisebb lakosú, s ez önmagában is jelzi a veszélyeztetettség méreteit. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy a hanyatlóban lévő települések mellett számos sikeres aprófalu is létezik, tehát nem sorsszerű a kisebbek pusztulása. Ezek sikereiket nem feltétlenül külső (állami) támogatásoknak vagy a mindenáron való megmentő akaratnak, hanem azoknak a helyi (vagy kívülről jött) erőknek köszönhetik, amelyek képesek megszervezni és együttes cselekvésre bírni a helység társadalmát. Ezek közt lehetnek aktív, feltörekvő vállalkozók, rátermett polgármesterek, jövőjükben bízó gazdák, értelmiségiek, pedagógusok, akikben van vállalkozó szellem, s ez megfelelő szaktudással, kockázatvállalással, tenni akarással párosul. A differenciált vidéki társadalom fejlesztése problémára-szabott megoldásokat követel – reális szemléletet, együttműködést az érintettekkel és ennek tükrében, a helyi körülményeket előre vinni képes támogatási formákat.”