FALUFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG – MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE
CSÜTÖRTÖKI ISKOLA PROGRAMSOROZATA
2009 őszi félév
2009 szeptember 24
Dr. Csatári Bálint geográfus
TÉNYEK ÉS VÍZIÓK GEOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN
"Az optimista verzió szerint a tanyák (és társadalmunk) fele megújul, eredeti tanyás kultúrtáji funkciókat (termelés, tájfenntartás és használat) megőrzik, s az újakat is (természetvédelem, második otthon, tanya-turizmus) okosan befogadják. Jelentősen fejlődik, és rövidesen felzárkózik a külterületi-tanyai infrastruktúra. A sokoldalú és értékes tanyás gazdálkodás visszanyeri erejét. A szuburbanizáció nem rombolja tovább a városok körüli egykori tanyás külterületeket, s a tanyai szegények is lábra kapnak (gazdálkodni kezdenek). A pesszimista verzió szerint a tanyák fele rövidesen és teljesen elpusztul, folytatódik az elnéptelenedés, az elöregedés, az elszegényedés, a táj tovább erodálódik, majd elavul. Hagyományos tanyai élelem-termékeink eltűnnek.”
2009 október 22
Molnár V. József néplélekrajz kutató
KEREK ISTEN FÁJA
Az előadás után Juhász Zoltán furulyázik
„A természetben élő ember a világot, a mindenséget kereknek, egésznek észlelte: ...kerek a határ, kerek a világ... Az idő is kerek egész volt számára, hiszen népmeséinkben is mindig valahány kerek nap vagy kerek esztendő jelzi az idő múlását: ...ment a legkisebb királyfi három kerek esztendőn át, amíg el nem ért az égig érő fához... Így minden mindennel összefüggött, egészet alkotott. Ebben a teljességben tudatta az általa teremtett rendet ünnepeivel a Teremtő. Ma is mindannyian e kerek világba születünk és rátalálhatunk az áldást hozó, adó rendre, elrendetlenülő, széteső, rohanó világunkban. Élő, eleven hitünk és megszentelt népi hagyományaink, jelképeink segítenek benne.”
2009 november 19
Dr. Borsos Balázs néprajzkutató
A MAGYAR NÉPI KULTÚRA TERÜLETI TAGOLÓDÁSA
„Figyelmünk részben azért irányul a jelenkorra, mert az európai társadalmak változásából, a parasztság egyre gyorsabb ütemű megszűnéséből, az akulturációból, valamint a globalizációból következő társadalmi átformálódás szükségszerűen elméleti szemléletváltozásra, módszertani megújulásra készteti a néprajztudományt, hogy az új társadalmi folyamatokat, jelenségeket is értelmezni tudja. Ezzel párhuzamosan a késő modern társadalom kialakulása más tudományszakok belső problémáinak újragondolását, a feladatok új meghatározását és az egyes diszciplínák közötti határok átjárhatóságát is megköveteli, ami megnehezítheti a szakmai identitás megőrzését. Ezek a tendenciák pedig az interdiszciplináris megközelítések közeljövőben történő kidolgozását valószínűsítik.”
2009 december 17-én 17 órakor
Pataky Emőke építész : ŐRZÉSMÓDOK
utána 19 órától: T Á N C H Á Z a Kós teremben
Moldvai táncokat tanít Vörös János "JANA" és bandája
„Falvaink rejtőzködő népi építészete - főleg az alföldi - fölfedezetlen vagy nem ismert. Ezen egyszerű építészet bensőséges világának felfogása, képi kifejtése érdekes, izgató számomra, kihívás - nemcsak egy eltűnőben lévő világ utolsó hírmondóinak megörökítésére tett kétségbeesett kísérletnek érzem hagyományőrző munkámat. Mindig meghatnak a népi építészeti formák, fény-árnyékok, színek, anyagok, arányok, az ezekben sistergő vagy elmúlt esendő életek, az emberkéz készítette, koptatta tárgyak csendélete vagy az ölelő természet gyöngéd jelenléte. Mindehhez értő-érző építésznek kell lennem, persze már nem a tervező-alkotó, hanem a látó és megláttató alkotó
oldalán állva.
A részletes programról érdeklődni lehet: KRIZSÁN ANDRÁS építész (30) 999-0027 mobilon
