A FALUFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG ÉS A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE
CSÜTÖRTÖKI ISKOLA – XIII. PROGRAMSOROZATA
2012 tavaszi félév
Kurátor: Krizsán András építész
Előadások kezdési időpontja 17 óra.
Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2, MÉSZ székháza.
kredit: 0,5 pont
(Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes.)
2012. február 16, csütörtök
Bodonyi Csaba építész
A NŐTT VÁROSTÓL A BOKORTANYÁKIG
„Ez már több mint diszharmónia, ez konfliktus, sőt katasztrófa. Ennek egyik szakmai oka a szocializmusból eredő területfejlesztési politika. Röviden az, hogy ott preferálják az urbanizációt, ahol az már erőteljes, s nem ott, ahol ez hiányzik. Valakik úgy vélik, hogy a fejlődés területileg nem harmonikus, hanem hierarchikus. Ez tartható még az információs társadalomban? Ezen régi elv alapján jött elő pár éve az országos terv ellenére, illetve azt módosítva az ún. Pólus-program is, elsősorban szavazatbiztosítási, politikai taktikából. Igaz, nem jött be. S a falurombolás folytatódott. Falut nemcsak dózerrel lehet rombolni, de magárahagyottsággal és rendelettel is, pl. kedvezőbb lakáshitelt adunk az új épületre, de a régi felújítására nem (garantált társadalmi és építészeti leépülés). Hová lett a vidék önfenntartó ereje? Miért van az, hogy a mostohább adottságú Ausztriában a 100 fős idilli településen 150 tehén és más állat, művelt területek vannak, s az állam által inspirált, saját termék értékesítésre alapozott turizmus. Nálunk már nemcsak tehén, de tyúk sincs, s a falusi néni Tesco-ban szerzi be a szlovák tojást és zöldséget. ”
2012. március 29, csütörtök
Pap Gábor művészettörténész
FÉNYRE ÉLEDŐ ÜDVTÖRTÉNET
„…összehasonlíthatatlanul rosszabb helyzetbe kerültünk a középkori keresztény templomfreskók ábrázolásaival. Ami egykor magától értődő képi információ volt, azt a reformáció a szó legszorosabb értelmében elfedte, láthatatlanná tette. A freskókat átmeszelték, és lényegében hírük sem maradt a huszadik századig, amikor is a gondos restauráló munkának köszönhetően ismét szemünk elé tárták a mára jószerével megfejthetetlenné vált, jelképes tartalmú falfestményeket. A világháborúkban megtépázott vidékekkel ellentétben Finnországban rendkívüli gazdagságában őrződött meg e képkincs, melyben három tradíció: a nyugati kereszténység, az asztrológia és kis mértékben a finnugor sámánizmus szimbólumrendszere keveredik. Ennek visszafejtésével próbálkozott Pap Gábor, aki a helyszíneket végiglátogatva elemezte az egykor mindenki számára értelmezhető, képírásos üzeneteket, és jutott el valamiféle egységesnek ható, egzaktnak mondható egzegézisig.”
2012. április 26, csütörtök
Bagdy Emőke pszichológus
AZ ÖRÖM ÉS BOLDOGSÁG MŰVÉSZETE
„….kutatások szerint 100% boldogságból 50% genetikus hajlamra vezethető vissza. Bármennyire is szeretnénk tagadni, tapasztalatból tudjuk, hogy vannak olyan emberek akikre (és családjukra, leszármazottaikra) jellemzőbb a boldogság, mint másokra - megfigyelték ezt már katasztrófák túlélőivel, szegény sorban örömmel élőkön és gazdag, de boldogtalan embereken is. Az ilyen genetikailag szerencsés embereket úgy jellemezhetjük, hogy azok védettek a depresszióval szemben. Ugyanakkor a környezet hatása meglepően alacsony, csak 10% a kutatások szerint. A maradék 40% az, amivel minden ember gazdálkodhat, ha nagyon leegyszerűsítően szeretnék fogalmazni, akkor azt úgy fogalmazhatjuk meg: ez az amit meg tudunk cselekedni, ez az ami rajtunk múlik, ez az amiben fejlődni tudunk. „
FIGYELEM, ÚJ IDŐPONT : 2012. május 31, csütörtök
Juhász Zoltán népzenekutató
A ZENE ŐSNYELVE"
„Juhász Zoltán hatalmas nemzetközi népzenei anyag számítógépes elemzésével ered nyomába Bartók Béla azon sejtésének, mely szerint:„ ... az a gyanúm, hogy a földkerekség minden népzenéje, ha elegendő anyag és tanulmány áll majd rendelkezésünkre, alapjában véve visszavezethető lesz majd néhány ősformám, őstípusra, ős — stílus — fajra". Az elemzés eredménye meghökkentő: az ősnyelvet alapvetően meghatározó formák mind ott élnek a magyar népzenében ma is, s népzenénk egyszerre tart kapcsolatot az Appalache hegység és Kína, vagy Szicília és a Volga-vidék stb. dallamaival, tehát a Kárpát-medence központi helyet tölt be Eurázsia zenei térképén. Másként mondván: a Kárpát-medence a zenei ősnyelv keletkezési helye. Ennek bizonyítása még izgalmasabbá válik akkor, ha e felfedezést összevetjük Kodály Zoltán megállapításával: „...kétségtelennek kell tartanunk, hogy a magyar dal a nyelvvel egyidős".
