Falufejlesztési Társaság

CSÜTÖRTÖKI ISKOLA – IX.  PROGRAMSOROZATA

2010 tavaszi félév

Kurátor:  Krizsán András építész

ALTERNATÍV JÖVŐ – A JÖVŐ ALTERNATÍVÁI

2010 február 4

SZABÓ GELLÉRT Magyar Faluszövetség elnöke

FALUKÖZÖSSÉGEK

 „Mondják, hogy a semmiképp sem saját érdemeinkért kapott rendszerváltás óta Magyarországot a 3200 „kisköztársaság” egymás elleni küzdelme jellemzi. Ha így volna, már nem itt tartanánk. A respublika ugyanis két latin szó, a „res” (ügy, dolog) és a „publica” (közös) összevonásából született. Azt a társadalmi Rendet(!), államformát jelenti, ahol nem a születési helyzetéből adódóan, nem is az irányító hatalmat erőszakkal magához ragadva válik valaki a közhatalom birtokosává, hanem a polgárok szabad akaratukból, választások útján bízzák rá személyes ügyük, sorsuk igazgatását a maguk közül való, önnön képmásukat is magán hordozó képviselőkre. Teszik ezt abban a hitben, hogy az Ő személyes ügyük (céljuk, gondjuk, erőfeszítéseik), a közösség ügyévé (céljává, gondjává, sikerévé) válik, arcvonásaikat pedig viszontláthatják az adott közösségről önmaguk, és mások által formált összképen.”

 2010 március 18

A FENNTARTHATÓSÁGI DILEMMA

(REÁLIS VESZÉLYEK ELŐTT AZ EMBERISÉG)

 „Napjainkra az emberiség növekvő létszámával és egyre hatásosabb technikával teljesen benépesítette és átalakította bolygónkat. A föld, a víz, a levegő élőlényekkel átszőtt globális rendszerében, a bioszféra minket is éltető működésében ezzel párhuzamosan zavarok jelentkeznek. A korábban önfenntartóan vezérelt bioszférát összehasonlítva a jelenlegi fenntarthatatlan „fejlődésünkkel" meg kell találnunk a tartós fennmaradásához szükséges lehetőségek kereteit. Az úgynevezett ökológiai lábnyom fogalma a legjobb szemléletes eszköz „fenntarthatóságunk vagy fenntarthatatlanságunk” mérésére.  A visszamenőleg is meghatározott ökológiai lábnyomokból megállapítható, hogy a hetvenes évek végén az emberiség már átlépte bolygónk lehetőségeit, s jelenleg csak egy 30%-al nagyobb Földön nevezhetnénk életmódunkat fenntarthatónak. A helyzet komolyságát tovább fokozza az egyes országok között óriási különbség az egy főre jutó lábnyom területét illetően. Az emberiség legszegényebb és leggazdagabb 20-20%-a között 1970-ben harmincszoros különbség volt, 2005-re ez a különbség hetvenötszörösre nőtt! Az emberiség felfoghatatlanul komoly válaszút elé érkezett. Vagy fel tudjuk fogni a közös ügy előbbre valóságát az egyéni, sőt nemzeti érdekekhez képest, vagy versengve rohanunk egy globális katasztrófa felé. Tévedés ne essék, nem a Föld vagy akárcsak a bioszféra megmentése a cél. Mindkettő túlélne egy efféle katasztrófát. A tét „csupán” az emberiség.”

2010 április 15

MERRE TOVÁBB MAGYARORSZÁG?

„Iszonyatosan felgyorsult és egyre több társadalmi csoportot ránt magával a társadalmi leszakadás. A lakosság egyharmada, 3 millió ember él a létminimum alatt, vagy akörül Magyarországon. A legnagyobb nyomor az ország legleszakadtabb  régióinak kis falvaiban van, ahol nemhogy munka nincs, de a szárnyvonalak megszüntetése következtében még a távolabbi lehetséges munkahelyek elérésének esélyét is elvették tőluk. A másik hasonlóképp veszélyeztetett csoportot  a vidéken élő idős emberek képezik. Ha ugyanis egy faluban megszűnik a vonatközlekedés, bezárják a postákat, iskolákat, nincsenek munkahelyek, a csak kicsit is mobilisabb családok, a fiatalok mind elköltöznek a falvakból. Az idős emberek pedig ott maradnak egyedül a nyomorúságos nyugdíjukkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy a városokban ne nőne rohamosan azok száma, akik bármely pillanatban hasonló sorsra juthatnak, mert nem tudják fizetni a számláikat. Amikor emberek fagynak meg az utcán és a lakásaikban, nem a törvényeken kell gondolkodni, hanem életet kell menteni, cselekedni kell, méghozzá azonnal. ”

http://www.mindengyereklakjonjol.hu/

2010 május 6

A FELÉLT JÖVŐ

 „A hőmérséklet növekedésével biztosan elolvad az Északi-sark jege. Ennek következtében a Golfáramlat előterében felhígul a só sűrűsége, ez pedig magával hozza az áramlat lelassulását, hiszen azt a só sűrűségkülönbsége (gradiense) hajtja. A világtengerek mentén fekvő országokban az atlanti éghajlat szinte eltűnik és a helyét a belső, kemény szárazföldi éghajlat veszi át. A grönlandi jég elolvadása megemeli a tengerszintet néhány méterrel. A hőmérséklet növekedésével a világtenger is melegszik, és CO2-megkötő képessége ezzel csökken, tovább gyorsítva a felmelegedést. Továbbá a melegedés miatt összeomlik az Amazonas-medence őserdei élővilága, tovább emelve a CO2-szintet, mintegy 150-200 ppm-el, ami akkor szintén gyorsítani fogja a felmelegedést. Ha 5 C°-ot sikerül emelni a bolygó hőmérsékletén, akkor felolvad az összefüggő jégtakaró a föld alatt Szibériában. Az ott található jég 10%-ban metánt tartalmaz; a vízmolekulák csapdába zárják a metánmolekulákat (klatrát-szerkezet) (Sloan, 2003). Ha mindez felszabadul (a jelenség Nyugat-Szibériában már zajlik), akkor összesen 450 milliárd tonna metán jut a légkörbe, ami rövid távon annak felel meg, mintha 23-szor annyi CO2 jutna ki. Amikor ez megtörténik a légköri viszonyok annak felelnek majd meg, mintha a CO2 sűrűsége 3900 ppm lenne; azaz a jelenlegi mintegy tízszerese. Ennek következtében több tíz fokos hőmérséklet-növekedés várható. „

A CSÜTÖRTÖKI ISKOLA alkalmai olyan civil fórumok, ahol az értelmes beszéd, a párbeszéd, az igényes közgondolkodás módszerével keressük az okokat, magyarázatokat és válaszokat. A tavaszi félév tematikája:  az alternatív jövő – a jövő alternatívái.

 Előadásaink kezdési időpontja 17 óra.

Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2, MÉSZ székháza.

kredit: 0,5 pont
Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes!

Minden új érdeklődőt és régi barátunkat szeretettel várunk programjainkra.

 Krizsán András építész kurátor

                                                                Tel: (30) 999-0027