HTML

Isten hozott

Kemény Bertalan öröksége az Országos Falugondnoki Hálózat. Ha meg akarjuk érteni nemzetünket, vidékre kell mennünk. Ha építeni akarjuk a nemzetünket, vidéken kell kezdjük. Tennivaló pedig akad bőven!

Kommentek

  • Zizzenő: Ma hallottam a faluról a Kossuth rádióban. Nézem a képeket, és csak bámulok. Csodásak a képek. Gra... (2014.03.20. 19:28) EGY ÚJ CIGÁNY POLITIKAI KONCEPCIÓ ALAPJAI
  • falufejlesztes: @tbsp: Kedves Tibor Nagyon örültem a jelentkezésednek. Legközelebb május 26-án, csütörtökön, 14 ór... (2011.05.15. 15:41) Megújuló Társaság
  • dzsilla: remek írás! egyébként meg pont ma olvastam egy interjút, azt hiszem valamennyire kapcsolódik a tém... (2011.02.09. 13:58) ALUSZNAK NÉMÁN A FALUK
  • Alízium: Érdekes témák ígérkeznek. Kár, hogy kevesen hallanak ezekről az előadásokról! (2009.11.09. 13:44) CSÜTÖRTÖKI ISKOLA 2009 ŐSZ
  • Ződgyík: Kellemes az atmoszféra. Érdekes volt végignézni a képeket. Tetszik, hogy nem hagynak semmit az eny... (2009.09.26. 14:14) Az önfenntartó falu

Linkajánló

Emlékirat a lakásépítésünk problémáihoz

2011.08.03. 15:44 falufejlesztes

Miklóssy Endre

Emlékirat

a lakásépítésünk problémáihoz.

 

Kiinduló tényszámok.

Magyarországon a nem-lakott lakások számát megbecsülhetjük a lakásszám és a háztartásszám különbségéből. Ebben lehet ugyan pontatlanság, akár 10 %-nyi is,  mivelhogy egy háztartásnak több olyan lakása is lehet, amit maga használ, de több azért nemigen. ( Ha bérbeadja netán egy másik háztartásnak, attól az egyenleg nem változik.) Összességében mintegy 500.000-rel haladja meg a lakásszám a háztartásszámot, ez ugyan csupán becslésszerű, de a nagyságrendben eligazít.

 

Régiónként a helyzet a következő. Feltüntettem a különbséget, tehát a vélelmezett lakástöbbletet, ennek arányát a teljes lakásszámhoz, és az éves lakásépítési arányt szintúgy a teljes lakásszámhoz. Feltüntettem az egy főre eső GDP-arányt is az országos átlag %-ában.

 

Régió                       lakástöbblet      aránya         lakásép.arány        GDP

                                      ezer            %               %                         %     

Közép- Magyarország     150             11,3            1,3                        160

Közép-Dunántúl               35               7,9            0,63                        90

Nyugat-Dunántúl               46             11,1            0,93                        98

Dél-Dunántúl                    42             10,5            0,50                        71

Észak-Magyarország         77             15,1            0,37                        63

Észak-Alföld                    31               7,0            0,81                        63

Dél-Alföld                        87             14,6            0,53                        71  

 

Néhány következtetés a lehetséges tennivalókra.

A régió túlságosan összetett egység mélyebb következtetéshez, mindazonáltal látható így is az az összefüggés, hogy a szegényebb övezetekben nagyobb a lakástöbblet. A középső régió azért lehet kivétel, mert a vállalkozói lakásépítések 2/3-a ebben az övezetben összpontosul, s elég jelentős lehet a még ki nem adott lakások száma. (Erre utal az épített lakások kiemelkedő aránya is.) Maga a lakástöbblet pedig annyi, mint a jelenlegi építési ütem mellett 15 év teljes lakásépítése.

 

Ezeknek a lakásoknak természetesen problémáik lehetnek, amiért lakatlanok. A két fő probléma feltehetőleg a rossz állag/hiányos komfortosság és a rossz elhelyezkedés, távol az ellátástól, munkalehetőségtől. Utóbbi miatt az ingatlan-hitelbankok a magyar települések 85 % –ában nem is hajlandóak jelzálogot bejegyezni. Éppen ezért viszont a piaci áruk is igen alacsony, 1-2 millióért már többnyire meg lehet őket vásárolni.

 

Jelenlegi viszonyok között a lakásépítés költsége 200 ezer Ft körül van m2-ként, egy átlagos 80 m2 körüli lakás tehát 15 millió Ft-ba kerül. Mialatt félmilliónyi lakás ára ennek csupán a töredéke.

 

Elvi felvetésként : e félmillió lakás felépítése tehát 7500 Milliárd Ft-ba, az éves GDP 30 %-ába kerülne, a megvásárlása pedig 500-1000 Milliárdba. (Ez persze nem ilyen egyszerű, a számok csak a kétféle stratégia összehasonlítására valók.)

 

Az építőipari kapacitásaink mintegy 80 %-át az új építések kötik le, és a többi szolgál felújításra-korszerűsítésre. Ez az arány még az előző rendszer hagyatéka, egy nyugateurópai országban 50-50 % körül van. Az építőipari arányok megváltozása tehát a gazdaságosság mellett kétségkívül a hazai kisvállalkozások piaci lehetőségeit bővítené. Megemlíthető emellett a hőtechnikai korszerűsítés is, a lakott lakások esetén, amivel az ország energiafogyasztását  mintegy 30 %-al lehetne csökkenteni – ez szintén kisiparos feladat lehet.

 

A fő feladat ehhez a lakások „helyi értékének” a megteremtése : munkahely, ellátás. Ez kistérségi fejlesztési programok segítségével történhet, a részleteibe itt nem mehetek bele.

 

Még egy megjegyzés kívánkozik ki belőlem arra a kósza hírre, hogy a bedőlt lakáshitelek kilakoltatottjai részére nagyszámú szociális bérlakást készül a kormány építeni. Teljesen ezt el nem vetve, nagyobb volumenben azonban végzetessé válhatna részint a forrásigénye miatt, részint pedig, mivel a kis kereslet és alacsony fizetőképesség miatt leeső lakásárak a hitelbankok pénzét úgyse hoznák vissza. Magát az építést nézve, azzal kellene szembe néznünk, hogy a lakásépítő befektetés már az átadás pillanatában is csak a felét-harmadát érné annak, amibe került.

 

Budapest, 2011.július hó.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://falu.blog.hu/api/trackback/id/tr443123020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.