HTML

Isten hozott

Kemény Bertalan öröksége az Országos Falugondnoki Hálózat. Ha meg akarjuk érteni nemzetünket, vidékre kell mennünk. Ha építeni akarjuk a nemzetünket, vidéken kell kezdjük. Tennivaló pedig akad bőven!

Kommentek

  • Zizzenő: Ma hallottam a faluról a Kossuth rádióban. Nézem a képeket, és csak bámulok. Csodásak a képek. Gra... (2014.03.20. 19:28) EGY ÚJ CIGÁNY POLITIKAI KONCEPCIÓ ALAPJAI
  • falufejlesztes: @tbsp: Kedves Tibor Nagyon örültem a jelentkezésednek. Legközelebb május 26-án, csütörtökön, 14 ór... (2011.05.15. 15:41) Megújuló Társaság
  • dzsilla: remek írás! egyébként meg pont ma olvastam egy interjút, azt hiszem valamennyire kapcsolódik a tém... (2011.02.09. 13:58) ALUSZNAK NÉMÁN A FALUK
  • Alízium: Érdekes témák ígérkeznek. Kár, hogy kevesen hallanak ezekről az előadásokról! (2009.11.09. 13:44) CSÜTÖRTÖKI ISKOLA 2009 ŐSZ
  • Ződgyík: Kellemes az atmoszféra. Érdekes volt végignézni a képeket. Tetszik, hogy nem hagynak semmit az eny... (2009.09.26. 14:14) Az önfenntartó falu

Linkajánló

Homálybogozók II.

2008.05.15. 12:42 falufejlesztes

Miklóssy Endre

A Falufejlesztési Társaság születése és tevékenysége

(II. rész)


Bercinek a szakmai hitvallása a személyes kapcsolatoknak a pótol- hatatlansága volt, a sörözőnek éppen az volt a lényege, hogy a tárgy iránt érdeklődők itt kötetlenül összejöhettek,  megbe- szélhettek mindenfélét a világrend állásától kezdve a málnatermesztés komparatív előnyeiig. Ennek a módszernek a fontossága már a nyolcvanas évek VÁTI-jában is bebizo- nyosodott, ahol is reggeli kávézás közben kigon- dolhattuk a kollektív bölcsesség elvén Magyarország megújításának a programját. Alig van túlzás ebben a nagy szóban. A területi munkáink során ugyanis jól érzékeltük egyrészt azt, hogy a rendszer maga a végóráit éli, mert képtelen immár kezelni a saját maga által felvetett, elsősorban gazdasági problémákat. Másrészt meg azt, hogy ez a bomlás kedvező terepe az „előpolgárosodásnak”, vagyis a hamarosan várható új rendszer társadalmi és gazdasági bázisának. Világos volt továbbá, hogy ehhez azért társadalom-szervezői munka is szükséges, és hát épp ez volt a kitűzött fő célja az új Falufejlesztési Társaságnak. Ezek a termékeny módon zavaros idők azután a kialakított személyes-informális kapcsolatokon keresztül lehetővé tettek néhány valóságos kezdeményezést. A legjelentősebb ezek közül a falugondnoki hálózat megszervezése lett. Az ötletét Berci a Somogy megyei kutatásai nyomán fedezte fel, ahol is az „életképtelen falvakat” kellett feltérképeznie, ő viszont megfordította a kérdést : mitől életképtelenek ? Hogyan lehet őket életképessé tenni ? Így derült ki az, hogy a problémák fő oka a hatásköri alapokon történt probléma-elválasztás. Ami helyett ha van valaki, aki általában a problémákat oldja meg, függetlenül attól, hogy gazdasági, egészségügyi, szociális vagy oktatási kérdésről van-e szó, akkor értelmetlenné válik az „életképtelenség” szó. Magukat a problémákat pedig a kapcsolatrendszer fejlesztésével lehet megoldani. A szisztémát teljességgel átgondolta, összefoglalta és ennek alapján hozzá tudott kezdeni a megvalósításhoz is. Ebben a Népművelési Intézet informális kapcsolataira tudott támaszkodni. A számos bajjal sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács elnöke [1] megismervén az elgondolást, úgy vélte, segíthet az ő problémáikon,  és ezért néhány apró községben 1989-ben  kísérleti jelleggel be is vezette. Később, már az új kormány idején Szanyi Éva, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, akit személyesen és munkakörénél fogva is érdekelt a falu-probléma és ezért be is lépett a Társaságba, magáévá tette az ötletet, hatásköre is volt hozzá.  Így indult el az útjára miniszteri intézkedéssel, majd kormányrendelettel, és alakult ki az évtized végére egy több mint 900 falut felölelő hálózat, a falugondnokoké, ami már az Európai Únió érdeklődő figyelmét is felkeltette, és néhány esetben a határon túlra is tudtuk „exportálni”. Azért emeltem ki ezt a példát, mert egyike a rendszerváltás kevés valódi sikertörténetének, és mert egyszersmind a sikernek a „receptjét” is szemlélteti az intézményi és az informális rendszernek a szerencsés kapcsolódásával. Mert egyébiránt a Társaságnak mai napig legfőbb erénye és egyúttal fogyatékossága az informális felépítése.  Az előny az, hogy kötetlen, ötleteit, javaslatait mindenki a legszabadabban elmondhatja, a megvalósításukra másokat megnyerhet, a feltételek szervezéséhez hozzá kezdhet, a jó tanácsokat megfogadhatja. Láttuk, ebből az „informális” jellegből nőhetett ki maga a falugondnoki intézmény is.


[1] Szabó György

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://falu.blog.hu/api/trackback/id/tr59353633

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aniko1 2009.02.15. 22:00:03

Segítséget ötleteket várunk egy Román határ menti 500 lelkes kis falu 70-80-százalékban roma ,munkanélküli lakossággal ,felzárkóztatására munkahelyek szerzésére. Hogyan induljunk el ??? Tanácsadók névét címét segítségét várjuk !!!
Ezek az utolsó utáni esélyek . Egy civil szervezet vezetője.

falufejlesztes 2009.02.16. 19:11:36

@aniko1: Kedves Anikó
Melyik faluról van szó? Mi az elérhetőségük?
Falutárs

aniko1 2009.02.23. 18:39:18

@falufejlesztes: .A faluból elszármazottak alapítványának vezetője vagyok A falu amiről írok a román határ menti Bojt település.A szülőfalum. Valamikor Selyembojtnak nevezték a környékbeliek mert dolgos szorgalmas emberek éltek itt.Ma már csak kb:500-an élnek főleg idős emberek és nagyrészt romák.Munkanélküliek és segélyből élők. Biharkereszteshez 7 km-re . Nagyváradhoz közel . Elérhetőségem : anikobojt@freemail.hu
Várom válaszát: Anikó