HTML

Isten hozott

Kemény Bertalan öröksége az Országos Falugondnoki Hálózat. Ha meg akarjuk érteni nemzetünket, vidékre kell mennünk. Ha építeni akarjuk a nemzetünket, vidéken kell kezdjük. Tennivaló pedig akad bőven!

Kommentek

  • Zizzenő: Ma hallottam a faluról a Kossuth rádióban. Nézem a képeket, és csak bámulok. Csodásak a képek. Gra... (2014.03.20. 19:28) EGY ÚJ CIGÁNY POLITIKAI KONCEPCIÓ ALAPJAI
  • falufejlesztes: @tbsp: Kedves Tibor Nagyon örültem a jelentkezésednek. Legközelebb május 26-án, csütörtökön, 14 ór... (2011.05.15. 15:41) Megújuló Társaság
  • dzsilla: remek írás! egyébként meg pont ma olvastam egy interjút, azt hiszem valamennyire kapcsolódik a tém... (2011.02.09. 13:58) ALUSZNAK NÉMÁN A FALUK
  • Alízium: Érdekes témák ígérkeznek. Kár, hogy kevesen hallanak ezekről az előadásokról! (2009.11.09. 13:44) CSÜTÖRTÖKI ISKOLA 2009 ŐSZ
  • Ződgyík: Kellemes az atmoszféra. Érdekes volt végignézni a képeket. Tetszik, hogy nem hagynak semmit az eny... (2009.09.26. 14:14) Az önfenntartó falu

Linkajánló

Homálybogozók IV.

2008.05.10. 12:55 falufejlesztes


Miklóssy Endre

A Falufejlesztési Társaság születése és tevékenysége

(IV. rész)





Bercinek volt valami szimata a dolgokhoz. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a kilencvenes évek végén szervezni próbálta a társadalmi kapcsolatait, és Sánta Áron, azidőtájt az illetékes egység vezetője, szerette volna ezt a feladatot megosztani a Társasággal. Koncepciójának a lényege az volt, hogy a Társaság, mint nem-kormányzati szerv, segítsen a kapcsolati háló kiépítésében, például készítsen egy szakmai-informáló folyóiratot, szervezzen konferenciákat a helyi érdekek és vélemények összegyüjtésére a központi államigazgatás számára.  Jó ötlet volt ez, megegyezett nem csupán a magyarországi helyzet kiváltotta igényekkel, hanem az Európai Únió szervezési elvárásaival is, csakhogy oly nagy ráfordítást igényelt volna, aminek a személyi alapja ebben az informális társaságban sehogyan sem látszott, és amikor Áron ennek a lehetséges anyagi feltételeiről beszélt, Berci csak hümmögött, mint aki nemigen bízik a jövőben. Be is jött neki, bár őszintén szólva nem igazán örült várakozásai beteljesülésének…
Döntő fontosságúnak tartotta Berci az elszakított magyarokkal való kapcsolatteremtést is. Egyáltalán nem a túlontúl szokásos „zászlólengetésre” gondolt, hanem az érdemi kapcsolatokra, amik az ő felfogásában elsősorban személyes barátságokat jelentenek, amikre azután mindenféléket fel lehet építeni – például gazdasági kapcsolatokat is.. Az egyik eszköze ehhez megint csak a népfőiskolai mozgalom volt. (Ez valamiféle európai ajánlás, és ezért a dolgok pillanatnyi állása mellett még nem próbálta senki agyonverni.) Így azután kapcsolatot teremtett kárpátaljai népművelőkkel,  erdélyi gazdaságszervezőkkel, bácskai politikusokkal, felvidéki népfőiskolákkal. Az Ipolymente Népfőiskola keretében több éven keresztül szervezett falukutató táborokat az Ipoly-határ mindkét oldalán, magyarországi és a különféle határokon túli, jórészt egyetemista résztvevőkkel. Régi problémája és fájdalma volt ugyanis az, hogy a magyar falu helyzete jóformán ismeretlen mindenki előtt, és ezért a hajdani „Magyarország felfedezése” falukutató mozgalom mintájára meg kellene ezt szervezni. ( A hetvenes évek óta készülő efféle könyvek, bár vagy harminc is van már belőlük, nem igazán tesznek eleget ennek – részben a cenzúra szempontjainak a folyamatos érvényesítése miatt, amibe bele kell érteni a napi politika ma már minden egyebet elsöprő szempontrendszereit is.) Persze az is lényeges, hogy e vizsgálatokhoz a „diagnózis” mellett a „terápia” is hozzá tartoznék, ami pedig ebben a mai szabad, demokratikus és liberális országunkban  éppoly nehézségeket vet fel, mint a harmincas évek reakciósnak mondott rendszerében, midőn Kovács Imrének erről a helyzetről csak Dózsa György juthatott az eszébe…

Objektíven lemérhető terméke ennek a hatalmas munkának ma nem sok van. A kiépített kapcsolatok is leginkább csak Erdéllyel működnek, itt sikerült valamelyest még a falugondnoki rendszernek is betenni a lábát, és a népfőiskolai mozgalom keretében némi folyamatos kulturális együttműködés is létezik.

 Fontos kezdeményezésnek indultak a Társaság különféle szakmai konferenciái, a kilencvenes években egyet-kettőt lehetett megszervezni belőlük évente a falusi építészet, a környezetbarát építőanyagok, a helyi gazdaság, a vidéki autonómiák és hasonlók témaköreiben. Itt vetődött fel azonban az „állam önmagába zárulásának” a problémája. Mert mindezeknek semmiféle érdemi következménye nem volt, a hatalom birtokosait egyáltalán nem érdekelte mindez, figyelembe soha senki semmit nem vett belőlük. Így azután lassanként mind a hozzáértő előadó szakembereknek, mind pedig a reménykedő hallgatóságnak elveszett az érdeklődése a borsónak eme magyar típusú falra hányása iránt. (A végpont valószínűleg az volt, amidőn mégis megjelent az Államigazgatás, és kioktatta társadalomnak a jelen lévő szakembereit és képviselőt. Ez már olyan volt, mint egy hajdani „szabad pártnap.”)
Tetszik-e, vagy sem, a helyzet a húsz évvel ezelőttihez képest gyökeresen megváltozott, ámbár a feladatok maguk talán nem annyira. Mindenesetre az új helyzetben sok mindent másképpen kell csinálni. A külső gyarmatosítás szolgálatába állt magyarországi újetatizmus társadalom-pusztító tevékenységével szemben például bizonyos fokig támaszkodni lehet az Európai Únió társadalom-építő direktíváira. Az is világos, hogy a falunak és a megsemmisült helyi társadalmaknak az újjáépülése, ami végeredményben az országunk megmaradásának az első számú feltétele, csupán a helyben létező erőknek –   szervezeteknek, embereknek – az erőfeszítésével lehetséges. Ennek a támogatást kell valamiképpen megvalósítani a Társaságunknak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://falu.blog.hu/api/trackback/id/tr26374103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.