HTML

Isten hozott

Kemény Bertalan öröksége az Országos Falugondnoki Hálózat. Ha meg akarjuk érteni nemzetünket, vidékre kell mennünk. Ha építeni akarjuk a nemzetünket, vidéken kell kezdjük. Tennivaló pedig akad bőven!

Kommentek

  • Zizzenő: Ma hallottam a faluról a Kossuth rádióban. Nézem a képeket, és csak bámulok. Csodásak a képek. Gra... (2014.03.20. 19:28) EGY ÚJ CIGÁNY POLITIKAI KONCEPCIÓ ALAPJAI
  • falufejlesztes: @tbsp: Kedves Tibor Nagyon örültem a jelentkezésednek. Legközelebb május 26-án, csütörtökön, 14 ór... (2011.05.15. 15:41) Megújuló Társaság
  • dzsilla: remek írás! egyébként meg pont ma olvastam egy interjút, azt hiszem valamennyire kapcsolódik a tém... (2011.02.09. 13:58) ALUSZNAK NÉMÁN A FALUK
  • Alízium: Érdekes témák ígérkeznek. Kár, hogy kevesen hallanak ezekről az előadásokról! (2009.11.09. 13:44) CSÜTÖRTÖKI ISKOLA 2009 ŐSZ
  • Ződgyík: Kellemes az atmoszféra. Érdekes volt végignézni a képeket. Tetszik, hogy nem hagynak semmit az eny... (2009.09.26. 14:14) Az önfenntartó falu

Linkajánló

Emlékezés az egy éve elhunyt Kemény Bertalanra

2008.03.18. 14:01 falufejlesztes

A Falufejlesztési Társaság tagjai vasárnap Vértesacsán emlékeztek alapító elnökükre, Kemény Bertalanra, mindannyiunk Berci bácsijára.

Az alábbbi írásunkkal, Dr Szaló Péter szakállamtitkár úr nekrológjával kívánunk az évfordulón emléket állítani neki.

A "HOMÁLYBOGOZÓ"

- Emlékezés az egy éve elhunyt Kemény Bertalanra-

 

 

 

Egy éve már, hogy 2007. március 13-án, hetvenkilenc éves korában elhunyt Kemény Bertalan, a Csütörtöki Iskola faluszeminárium megálmodója, a Falufejlesztési Társaság és a Falugondnokok Országos Szövetségének alapító elnöke, a falvak Berci bácsija. Siklaky István, Kopátsy Sándor, Liska Tibor mellett ő is a „homálybogozók” nemzedékéhez tartozott. Azok közé a rendszerváltók közé, akik megpróbáltak a helyzet elmélyült elemzésével a valósággal szembesülni, oszlatni a homályt, mielőtt üdvözítő gondolatokkal álltak volna elő. A homálybogozás szóval önmaga és társai munkáját illette, ezzel a finom iróniával próbálta a túl komolynak látszó kiútkeresés pátoszát helyettesíteni. Örök útkereső volt, de nemcsak a jövőt kutatta, hanem a jelent, és a jelen megértéséhez a múltat.

 

Kemény Bertalan, a falugondnoki rendszer atyja, településtervezőként kezdte munkáját. A tervezőirodák szűkre szabott mozgásterében is megpróbált kibontakozni, elszakadva az aktuális módszertanoktól és részekre bontott feladatoktól. Helyette megpróbálta feltenni a valóságos kérdéseket a falu jelenéről és jövőbeni sorsáról, majd közösséget vállalva az ott élőkkel minden gondolatát és energiáját nekik szentelte. Egyszemélyes intézményként, örökké úton -így lett mindenki Berci bácsija. Neve egy iskolává szélesedett gondolkodásmódot fémjelez, és ami fontos: nemcsak értelmiségi körökben.

 

Hatalmas történeti tudásából, táj- és gazdálkodási ismereteiből könnyen megélhetett volna, de sosem voltak kész, előre gyártott sémái, javaslatai. Tanítványait kérdezve-válaszolgatva oktatta, így tett a falvakban is. Kérdezett, és a kérdezettet saját kérdéseivel juttatta el a helyes válaszhoz. A falu boldogulására sem volt kész receptje. Mert mi is kell hozzá? Mindenütt más. De mindenekelőtt a helyzettel való szembenézés.

A tennivalókat is több síkon fogalmazta meg. Amikor mindenkit megkísértett a politikai megoldások keresése, Kemény Bertalan akkor sem fent, hanem helyben kereste a megoldást. Érvelt egy faluközpontú agrárpolitika mellett, fontosnak tartotta a támogatásokat, de igyekezett helyére tenni azokat, hogy a közösségek ne váljanak függővé a központi szándékoktól. Hogy a nagy szavakat aprópénzre váltsa, lehajolt minden apróságért. Ennek jegyében tette fel a kérdést, hogy miért nem használjuk ki a csereprogramokban rejlő lehetőségeket, miért nem utazunk tanulni a másik faluba. Utópisztikus gondolatokat táplált a helyi demokráciákról, ugyanakkor számolt a realitásokkal. Számolt a közigazgatás koncentrációjával, az önkormányzatiság elmozdulásával a kistérségi szint felé. De hogy ez ne rombolja tovább a falut, a részönkormányzatok szerepét szerette volna erősíteni. Sőt modellszerűen azt képzelte, hogy direkt demokrácia megvalósulhat úgy, hogy a körjegyzőségeken belül az egyes településeken a falugyűlés intézi a közösség ügyeit. Számolt az iskolák körzetesítésével is, de helyi tantervet ajánlott, hogy e rendszerben megmaradjon a településhez fűződő érzelmi kötődés.

A falu fejlettségét nem a gazdasági és infrastruktúrális mutatókkal mérte, hanem a lakosai közti kapcsolatrendszerrel. Ezért alapérték nála az egymásra figyelés, a kérdezni tudás, az egymástól tanulás, a generációs ismeretátadás. A kérdések és a válaszok, a közös útkeresés, az élmények összeszövik azt a hálózatot, amitől a falu lakói közösséggé válnak.


Településtervezőként dolgozva fogalmazta meg híres mondását: „nem csak népességmegtartó képességre van szükség, hanem képességmegtartó népességre”. Tanítója és barátja volt sok száz fiatal és idős embernek, értelmiséginek és kétkezi munkásnak, végtelen egyszerű, letisztult mondatai sokunk szellemi hagyatékává váltak.

 

Dr Szaló Péter

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://falu.blog.hu/api/trackback/id/tr75386128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.